A Karolina úton lesz a Sportkórház végleges helye
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár elmondta, hogy a Karolina úti ingatlan felújítására és fejlesztésére 10 milliárd forintot különít majd el 2019-ig a kormány. Szavai szerint mindenki egyetért abban, hogy a magyar sportolók számára világszínvonalú, komplex sportegészségügyi szolgáltatásokat kell biztosítani, és ehhez magasan képzett egészségügyi személyzetre van szükség.
A kormány ezért döntött úgy, hogy az önálló sportegészségügyi intézetet egy új, a magyar sporthoz és sportegészségügyhöz méltó helyre költözteti, ahol a felújításokat és a fejlesztéseket követően modern körülmények és szakmai feltételek között láthatja majd el feladatait – hangsúlyozta.
„Kiemelt jelentőségű projektről van szó, a feladatra külön miniszteri biztost nevezett ki a kormány Berkes István professzor személyében, illetve jelentős forrásokat fog elkülöníteni a jövőben” – közölte Szabó Tünde.
A sportszakmai oldalról a fejlesztéseket többek között azzal magyarázta, hogy a magyar lakosságban jelentősen, 15 százalékra növekedett a rendszeresen sportolók aránya. Megemlítette, hogy a 16 kiemelt sportág esetében megközelítőleg 66 százalékos növekedés történt a versenyengedéllyel rendelkező sportolók létszámában az utánpótlással együtt. Hasonló a növekedés aránya a húsz felzárkóztatási sportág esetében is, míg az öt látvány-csapatsportágnál mindez eléri a 72 százalékot.
Az államtitkár ismertette, hogy 81 nemzetközi sporteseménynek ad otthont idén Magyarország. Amellett, hogy a fiatal magyar sportolóknak ez lehetőséget jelent színvonalas mezőnyben szerepelni, fontos, hogy a versenyek alatt világszínvonalú sportegészségügyi ellátást kapjanak.
„Alapvető cél egy új, jól felszerelt központi sportegészségügyi intézmény, amely tovább működteti az országos sportegészségügyi hálózatot, a válogatott kereteket ellátó szolgálatot, az olimpiai rendelőt és a 24 órás telefonközpontot” – részletezte Szabó Tünde.
Mint kifejtette, az új OSEI fekvő- és járóbeteg-ellátásával, teljesítménydiagnosztikai osztályával magas színvonalon lesz képes biztosítani a sportolók egészségét és azt, hogy sérüléseik, betegségeik esetén a lehető legmodernebb ellátást kaphassák.
A sajtóeseményen Berkes István, az OSEI elhelyezésével összefüggő feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos elárulta, hogy a Sportkórház költözése már múlt hétfőn megkezdődött, az első ütemben az adminisztrációs részleg, a másodikban a járóbeteg szakrendelések költöznek az eddigi – a Testnevelési Egyetem melletti – székhelyről.
A járóbeteg-szakrendelés költözése a jövő héten kezdődik, az utolsó, harmadik ütemben pedig a fekvőbeteg-ellátó részlegek kerülnek át a Karolina útra. A cél, hogy a költözés június végéig lezáruljon.
Berkes István hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban is fontos szempont az ellátás zavartalan biztosítása. Megjegyezte, a sportolók időben tudni fognak a változásokról.
Az ortopéd sportorvos, egyetemi tanár kitért arra, hogy eredetileg is felvetődött lehetőségként, hogy a Karolina út nem csupán ideiglenes otthona lesz a Sportkórháznak. A döntésnél figyelembe vették, hogy üresen álló, minden igényt kielégítő épület nem áll rendelkezésre, egy zöldmezős beruházás pedig nagyon elhúzódhatna.
Szavai szerint a Karolina úton egy tömbépület áll rendelkezésre, amelynek az alapterülete nagyobb, mint a Sportkórház eddigi, többpavilonos épületegyüttese összesen.
„A felújítások és a fejlesztések után megfelelő helyszíne lesz az intézménynek. Mindezek mellett szintén a Karolina út mellett szólt érvként a Testnevelési Egyetem és a Szent Imre Kórház közelsége” – tette hozzá Berkes.
A tavaly nyáron kinevezett miniszteri biztos – aki korábban a Sportkórház igazgatója volt – úgy látja, történelmi lehetőséget kapott a sportegészségügy, hogy egy új, modern rendszert hozzanak létre, a Sportkórháznak pedig ebben a rendszerben központi szerepe lesz – mint mondta, az agyának és a szívének kell lennie –, de fontos, hogy helyben is elérhető legyen a színvonalas sportegészségügyi ellátás.
Berkes István elmondta még, hogy az egyeztetéseken a problémákról is szó esett. Külön említette a humánerőforrás kérdését, mert az utóbbi években jelentősen növekedett a sportolók száma, a 140 fős sportorvosi létszám viszont ehhez némileg szűkös. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már nincs olyan orvosi képzést végző egyetem, amelynek ne lenne sporttal foglalkozó tanszéke vagy tanszékcsoportja, és az adatok alapján ezek rendkívül népszerűek.
forrás: http://mno.hu
A Sportkórház hősiesen helytállt 1956-ban
Az 1956-ban készült jelentések szerint a Sportkórházba, a magyar sportorvoslás (egykori?) fellegvárába a forradalom alatt naponta hozták a sebesültek. A hivatalos adatok mintegy százhúsz sérültről tudnak, ennél viszont jóval többen voltak azok, akiket a könnyebb harctéri sérüléseik miatt nem is vettek nyilvántartásba, hanem egy gyorssegély után hamar elengedtek. A Sportkózházban a hét elején megtartott nívós ünnepségen – a nívót többek között a kerekasztal-beszélgetés meghívottjai adták – többek között a fenti jelentéseket ismertük meg. A személyes visszaemlékezések szerint a Sportkórház és a János-kórház – több más egészségügyi intézménnyel együtt – hősiesen helytállt a forradalom idején. Sokszor lakásokon bújtatták az ÁVH elől a sebesült forradalmárokat – őket sem feltétlenül vették nyilvántartásba.
Mansfeld László a fiatalon kivégzett testvérét, Mansfeld Pétert idézte, amikor arról beszélt, a Sportkórházban – vagy éppen a Tétényi úti kórházban –, a hippokratészi esküjükhöz méltóan viselkedtek végig az orvosok, és ezt soha nem felejtik el nekik a forradalmárok. Volt, akit talpra állítottak, de később halálos ítélet várt rá, az intézményről viszont mindenki a legnagyobb tisztelettel beszélt később is. Kovács Árpád már akkor, huszonöt évesen is a Sportkórház szülész-nőgyógyásza volt. A kerekasztal-beszélgetést vezető Téglásy György, a jelenlegi válogatott keretek orvosigazgatója szerint Kovács Árpádot ma is mindenki ismeri a sport világában, hiszen minden második élsportoló hölgy nála szült. Mint a nyugalmazott szülész főorvos mesélte, még orosz katonát is ápolt a forradalom idején, miután egy szovjet páncélautó megjelent a kórház bejáratánál, segítséget kérve.
Mint válogatott gyorskorcsolyázó, Kovács Árpád az oroszországi edzőtáboroknak köszönhetően beszélt oroszul, egy sarokban bújtatta el a Vörös Hadsereg katonáját a többi sérült elől, bár elmondása szerint amúgy sem bántott volna senki ilyen helyzetben. Később egy tank jelent meg érte fehér zászlóval, az orosz katonatársak nagy örömére egyben volt a beteg, hálásan megköszönték a segítséget.
forrás: http://mno.hu
Az Országos Sportegészségügyi Intézet komplex működése, jövőképe és kiaknázható lehetőségei
Dr. Soós Ágnes, Dr. Perjés Ábel, Megyeriné Szabó Anita, Dr. Laki Judit,
Országos Sportegészségügyi Intézet
PDF: Bővebben
Műszer van, csak orvos nincs elég
Fájó, kattogó csukló, váll vagy térd, fokozódó, éles fájdalom, amely idővel egyéb komoly kellemetlenségeket okozhat: a beteg nem képes százszázalékosan használni a sérült végtagot, így korlátozva van a mindennapok során is. Hiába akad azonban olyan műtéti technika, amely segíthet, ha nincs orvos, aki operáljon.
Mint megtudtuk, a csuklóízületen belüli elváltozásokról jelenleg a legpontosabb képet az artroszkópiás műtét adja, amelynek lényege, hogy csupán néhány kis metszésen két-három milliméter átmérőjű csőoptikát vezetnek a csuklóba, és az orvosok egy monitorra kivetítve láthatják, milyen állapotban van a páciens ízülete. Leginkább porcsérüléseknél, szalagszakadásnál, töréseknél, ízületi gyulladásoknál alkalmazzák. Legalábbis ott, ahol erre akad megfelelő személyzet.
A speciális technikát a lapunknak nyilatkozó Kovács Rita, a Sportkórház kézsebésze még 1993-ban külföldön sajátította el, akkor itthon ez még elérhetetlennek számított, és mint kifejtette, az azóta eltelt 23 év során a helyzet nem sokat változott.
Az idősebb orvosok többsége ugyanis nem gyakorolta még be ezt az eljárást, ragaszkodik a régi típusú műtétekhez, így hiába gyógyul gyorsabban a beteg ezzel a módszerrel, a kézsebészek többsége továbbra is „felvágja” a csuklót.
– A műtét hasonló, mint egy laparoszkópiás beavatkozás, csak ez esetben nem a testüregben, hanem ízületben néznek körül, ott végzik a műtétet. A módszert egyébként a térd esetében eddig is gyakran alkalmazták, a váll-, boka- és könyökízületnél azonban csak kevesen használják, a csukló pedig eddig háttérbe szorult, ezen szeretnénk változtatni – mondta Kovács Rita. Kifejtette: a Sportkórházban nemcsak alkalmazzák a módszert, hanem tanítják is. Az országban ugyanis jelenleg több intézetben is megtalálhatók a milliókba kerülő, érzékeny, sérülékeny eszközök, de nem vagy csak ritkán alkalmazzák őket, mert az orvosok nem elég gyakorlottak. – A Sportkórházban már rutinszerűen végezzük ezeket a beavatkozásokat, és más intézményekből is hozzánk jönnek a fiatalok tanulni, például a csuklóartroszkópiát – mondta Kovács Rita. A kézsebész szerint a műtét előnye, hogy nagyon pontos diagnózist ad, és a csuklóízületbe vezetett műszerekkel el tudják látni a porcsérüléseket, szalagsérüléseket, és az ízületi töréseknél is pontosan a helyére tudják illeszteni a felszíneket.
– Azért rövidül le a rehabilitációs idő, mert nem ejtünk nagy metszéseket, így gyorsabban gyógyul a beteg, és kisebb a heg – fejtette ki Szakács Noémi, a kórház fiatal szakorvosa, aki Kovács Rita kézsebésztől és külföldi tanulmányutak során tanulta meg az eljárást. – A szakképzésem során a Sportkórházban napi hat-nyolc térd-, váll- vagy bokaartroszkópiás műtéthez is asszisztáltam, így később a csuklót is könnyebb volt operálnom. Azoknak a szakorvosoknak, akik idejönnek, hogy megtanulják ezt a technikát, hangsúlyozzuk, hogy a saját kórházukban elsőként a nagyobb ízületeknél kell gyakorlatot szerezniük, mert nagyon sok idő, míg valaki valóban rutinossá válik – mondta Szakács doktornő.
Kitért arra is: a kilencvenes években technikai korlátok akadályozták az orvosokat, nem voltak olyan finom műszerek, mint most. Mára azonban ez megváltozott, és ezzel az orvosoknak is lépést kell(ene) tartaniuk. A cél az, hogy a pácienseknek ne kelljen a fővárosba utazni egy ilyen műtétre, hanem helyben is elvégezhető legyen az eljárás.
forrás: http://mno.hu
Dr. Kovács Péter, a teljesítménydiagnosztikai kutató osztály vezetője, valamint Harasztiné dr. Sárosi Ilona, klinikai szakpszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorának a vendége volt. Az élsport és teljesítmény témájában a hallgatók olyan kérdésekre is választ kaphattak kollégáinktól, hogy miként lehetséges, hogy egy sportoló pont egy világversenyen nyújtsa legjobb teljesítményét, hogy milyen pszichés terhelések érnek egy versenyzőt, valamint megtudhattuk azt is, hogyan segít a Sportkórház a lelki felkészülésben. Megéri meghallgatni!
Az Út Rióba című magazinműsor 51. adásában ismét új sportolókkal ismerkedhetünk meg, és bepillanthatunk a versenydiéták kulisszatitkaiba is. A profik "konyhájába" Dr. Téglásy György a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat igazgatója, Koszta Ágnes dietetikus kollégánk és Vidrih Dóra a Sportkórház élelmezésvezetője vezeti be a nézőket. A táplálkozási tippek mellett megtudhatjuk, miként zajlik egy testösszetétel mérés, illetve kiderül az is, hogy miért ne hagyatkozzunk pusztán a mérleg számlapjára. Profi tanácsok, nemcsak versenyzőknek! :)
Nézzünk be együtt a színfalak mögé!;) Hogy készülnek sportolóink a megmérettetésekre? Milyen kihívások várják a Rióba utazókat? A többi között ezekre a kérdésekre is választ ad az Út Rióba magazin, melynek 46. adásában kollégánk, Dr. Kovács Péter, a Sportkórház teljesítménydiagnosztikai laborjának vezetője oszt meg pár kulisszatitkot a sportolók felkészüléséről, állóképességük, teljesítményük fejlesztéséről. Klikkeljen az alábbi linkre, ha kíváncsi a részletekre, és kövesse nyomon hétfőnként az Út Rióba című műsort az M4 Sport csatornán, ahol időről időre felbukkanunk a képernyőn.:)
A Sportkórház "küldöttsége" is megküzdött az időjárással és a kilométerekkel a 23. K&h Mozdulj - Maraton- És Félmaratonváltón. A helyszínről dietetikus kollégánk, Koszta Ágnes előtte-utána képeivel jelentkezünk. Önnek is van egy jó fotója? Ossza meg velünk kommentben! :)
Áginak köszönjük a képeket, a csapatnak meg a nagyszerű teljesítményt, mellyel az Egészségőr Kupa III. helyére sikerült befutniuk. :) Csapatunk névsora, a második képen balról jobbra haladva: Bolyky Nóra (gazdasági ügyintéző, Raktár); Borbásné Mészáros Angéla (ápoló, Sportsebészeti Osztály); Dr. Varga Nóra (sportorvos, Tatai Edzőtábor); Koszta Ágnes (dietetikus, Dietetikai Munkacsoport, Olimpai Rendelő); Sánta Andrea (asszisztens, Kardiológia Szakrendelés); Vidrih Dóra (dietetikus, élelmezésvezető, Dietetikai Munkacsoport)
Dopping vagy nem dopping, ez itt a kérdés
A legális és az illegális teljesítményfokozás lesz a ma este 18 órakor kezdődő Sportgazdaság témája. Szakértőink több nézőpontot is megvizsgálnak az egyórás műsorban. Dr. Tiszeker Ágnes, Dr. Bakanek György, Dr. Bartha Csaba és Dr. Kovács Péter lesz Fazekas Erzsébet vendége.
„Nagyon sok olyan élettani változót mérünk meg, amivel szembesül az edző, szembesül a versenyző, és nagyon sok olyan új információt kapnak, amiben eddig lehet, hogy még nem is gondolkodtak. Tehát minél jobban felkészített egy sportoló, minél hatékonyabb az oktatása, felkészítése, minél több élettani információhoz jut, annál kevésbé gondolkodik el azon, hogy valami olyanhoz nyúljon, amihez nem szabad, hiszen folyamatosan fejlődik a teljesítménye. És ameddig a teljesítmény fejlődik, és reális esély van a sikerek elérésére, addig valószínűleg nem fordul meg ilyen gondolat a fejében” – beszélt arról az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítménydiagnosztikai Kutató Osztályának (OSEI TDKO) osztályvezetője Dr. Kovács Péter, hogyan tud a tiszta versenyzésért tenni ez az intézmény.
Dr. Bakanek György, a birkózóválogatott keretorvosa is elmondta, miért fontos, hogy a birkózók együtt dolgoznak a TDKO-val: „Nem véletlen, hogy a nyolc kvalifikált birkózó mindegyike szerepelt Péterék adatbázisában, részt vettek a vizsgálatokon. Igénybe vették, mindenki részt vett benne és mindenki alkalmazta a pszichés felkészítést. Arról van szó, hogy a teljesítmény, egy aranyérem, az egy annyira összetett dolog, aminek az összetevőire az jellemző, hogy önmagában egy-egy tényező, egy vizsgálat, egy sporttáplálkozás, vagy egy étrendkiegészítő az nem elég arra, hogy az embert a dobogó tetejére juttassa, viszont bármelyiknek a hiánya egy gondosan felépített rendszert összedönt. Ezek apró dolgok, de mind szükséges.”
A MOB rengeteget tesz azért, hogy a sporttudomány, a sportolók és a szakmai stábok felkészülését szolgálja. Doppingvizsgálatokra is sokat költ a bizottság: „2016-ban 405 millió forintot költ a Magyar Olimpiai Bizottság arra, hogy a sportolók teljes szűrése a riói olimpia előtt meglegyen. Olyan sportoló, aki a riói olimpián hazánkat képviseli, annak minimálisan háromszor kell negatív doppingmintát produkálnia. Ez minden világeseményre az elmúlt 3-4 évben, természetesen minden ifjúsági olimpián, minden Európai Ifjúsági Olimpiai fesztiválon, minden Európa-játékon kötelező érvényű, és pluszban hozzátenném, hogy a szövetségek által vezérelt Eb-ken, vb-ken is kötelező jellegű a doppingvizsgálat a sportolók részére” – mondta dr. Bartha Csaba, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgató-helyettese.
Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője többek között az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban is elárult egy érdekességet: „Az étrend-kiegészítők piacán olyan 5-600 milliárd dollárt költünk el egy évben világszerte, ami már majdnem a gyógyszerpiac, na, most a doppingban még egy nagyságrenddel több van. És a dopping és az étrend-kiegészítők között pedig azért komoly átfedés van. Ez egy nagyon nagy üzlet, és sokkal kevésbé ellenőrzött, egy étrend-kiegészítő megjelentetése a piacon, az engedélyeztetése sokkal-sokkal kevésbé szigorú, mint egy gyógyszernek. Töredéke van ennek bevizsgálva, mert nem kötelező.”
A Sportgazdaság pénteken 18 órakor kezdődő adásában a doppingolás és a legális teljesítményfokozás lesz a téma. Fazekas Erzsébet vendége lesz Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Dr. Bakanek György, a birkózóválogatott keretorvosa, Dr. Bartha Csaba, a MOB sportigazgató-helyettese és Dr. Kovács Péter, az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítménydiagnosztikai Kutató Osztályának osztályvezetője.
Miben áll a Sportkórház a sportolók rendelkezésére? Melyek a kötelező vizsgálatok, s melyek azok, amikkel a felkészülést segíthetjük? Hogyan állunk ott sportolóink sikerei mögött? Ezekre és még sok más fontos kérdésre válaszolt Dr. Soós Ágnes, a Sportkórház főigazgatója a Digi Sport Reggeli Start című műsorban. A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:
„Mi vár ránk Rióban?” – konferencia az olimpia jegyében
Az olimpiára való felkészülést segítő tudományos konferenciát rendezett a Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Sportegészségügyi Intézet a MOB székházában.
A szakmai értekezést dr. Soós Ágnes, az OSEI főigazgató főorvosa nyitotta meg, és a védőoltások fontosságát, illetve a megelőzést hangsúlyozta. „A legfontosabb az, hogy indulásként vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat a Sportkórházban – fogalmazott a mob.hu-nak dr. Soós Ágnes. – A sportolóknak javasoljuk továbbá a teljesítmény-élettani labor használatát, illetve hogy a felajánlott védőoltásokat mindenképp vegyék igénybe. Ha bármilyen tanácsra van szükségük, természetesen szívesen állunk rendelkezésre, mint Sportkórház, a kiutazó küldöttség minden tagjának.”
A Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, a riói Magyar Csapat vezetője Fábián László a riói előkészületekről és biztonsági intézkedésekről beszélt. Prezentációjában szemléltette többek között az olimpiai helyszíneket, a magyar csapat szállását és a várható közlekedési helyzetet. Kitért arra is, hogy a MOB küldöttsége már korábban kiutazik Rióba, hogy előkészítsen mindent, ugyanis rengeteg helyszíni feladatot kell elvégezni. Zárásként beszélt az ötkarikás játékok pénzügyi hátteréről és felhívta a figyelmet a tisztességes, doppingmentes olimpiai felkészülésre és versenyzésre.
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója elmondta: a szigorú biztonsági intézkedések a kiutazók érdekeit szolgálják. Kiemelte, hogy a világ legnagyobb sporteseménye kapcsán a terrorkockázatokkal is szükséges foglalkozni. Hajdu János üdvözölte a MOB felelős hozzáállását, hogy a szervezet a sportolók biztonságára is figyelmet fordít.
A TEK főigazgatója arra kérte a magyar delegáció tagjait, hogy a helyszínen érvényben lévő biztonsági előírásokat tartsák be, azokat ne teherként éljék meg, hanem olyan intézkedésekként, amiket az ő érdekükben vezettek be.
A TEK folyamatosan figyelemmel kíséri az olimpiával kapcsolatos biztonsági vonatkozásokat, a szervezet folyamatosan kapcsolatban van a kinti társszervekkel. A magyar csapat mellé egy koordinátort is delegál a TEK, aki a helyi biztonságért felelős szervekkel napi kapcsolatban lesz. A cél az, hogy a magyar csapat egy helyszínen lévő szakértőtől, első kézből kapjon hiteles információkat biztonsági kérdésekben.
Dr. Szlávik János, a Szt. István-Szt. László kórház főorvosa a Zika-vírusról tartott előadást, és elmondta: a legtöbb betegség terjedése – így a Zika-vírus is – állatoktól indul. Felhívta a figyelmet a szúnyogok által terjesztett betegségekre, melyek közé tartozik a Zika is. Kihangsúlyozta: a Zika-vírus 80 százalékban tünetmentes, jelenleg csak az amerikai kontinensen terjed és leginkább a terhes nőket veszélyezteti.
Az eseményen több olimpiára készülő sportoló és sportvezető is részt vett, többek között Ungvári Miklós judós, Sastin Marianna birkózó, Kovács Zsófia triatlonos, valamint Nagy András, a Magyar Judo Szövetség sportigazgatója, Csernoviczki Csaba judoedző és Kulcsár Győző olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója.
(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)
A Magyar Idők mai lapszáma közölt egy interjút Dr. Jákó Péterrel, a Sportkórház egykori főigazgatójával, a magyar és nemzetközi ökölvívás élő legendájával (ahogy a lap is fogalmaz), aki a napokban töltötte be a 80. életévét, s tudásával és tapasztalatával a mai napig aktív, nagyrabecsült tagja a Sportkórház orvosainak. Tanár úrnak gratulálunk a remek interjúhoz, és büszkék vagyunk, hogy kollégánknak, mentorunknak nevezhetjük. És egy kis érdekesség, hogy Dr. Jákó Péter azon kevesek egyike, akik elmondhatják: Papp László (becenevén Görbe:), Magyarország, és mindmáig a világ egyik leghíresebb ökölvívója, volt az esküvői tanúja! :) Honnan tudjuk? Hát a fenti interjúból, ahonnan sok más érdekesség is kiderül. Még nem késő leszaladni az újságoshoz ;)
